Ebben a hónapban nem jutottam el oda, hogy heti rendszerességgel írjak, mert egyszerűen túl gyorsan szaladtak el a napok. Sajnos nem úsztam meg a betegeskedést sem, így egy hét alapból lábadozással és kúrálással telt. Február elsejével útjára indítottam a Kuckólány című projektemet, ez meghatározó volt ebben a hónapban.
A Kuckólány tulajdonképpen a gyermeki énemet öleli át, amitől igazán boldog vagyok, amiben megtaláltam magam mindig is. A játékaim, a kilencvenes és korai kétezres évek cuccai, ezek mind-mind egy saját kis világot alkottak bennem, ami mindenen átsegített. Régóta tervezgettem ezt a projektet, de valamiért mindig húzódott, és most jutottam el oda, hogy megvalósítom végre. Eddig nagyon jók a visszajelzések, és imádom csinálni.
Február végén megünnepeltük a bátyám negyvenedik, valamint anyukám hatvanadik születésnapját, szóval ebben a hónapban több időt tölthettem a családommal.
Megvan az időpont a pszichoterápiára, április elsejével megyek kórházba. Bizakodó vagyok, szinte várom, de persze azért aggódom is, mert négyhetes lesz, és az azért hosszú idő a saját kis területem, szeretteim nélkül.
Bár voltak nehézkes, nyűgös napok (ezt az időjárás, frontok számlájára írom), de úgy érzem, ezt a hónapot is sikerült széppé, pozitívvá alakítanom. Most pedig következzen a tavasz!
